Heh, átnézek a dimenziók között. (Csak nyomást helyeztél a csukott szemeidre, ez egy természetes reakció,a fény ját-) stfu, tudom, hogy mit láttam és az nem ebből a világból való. Vagy ha annyira okos vagy mond el mi volt az a szín ami éppen eltűnt! (Bah, ha megmondanám, úgyse fogadnád el és előrántanál a farzsebedből egy kifogást. Igazam van?) Ne feltételezd, hogy ismersz. Meg amúgy is, nehezedre esne, ha néha nem vennél teljesen hülyére? Tényleg láttam...(Tudod mit mondanak a városról ahol mindenki őrült, kivéve egy emert?) Ez most, hogy jön ide? (Csak válaszolj a kérdésemre...) Nem tudom, valószínleg azt, hogy egy idióta betévedt a gyogyósházba. *ba dum tss* (Most úgy teszek, mintha nem hallottam volna) Érdemes lenne kitisztítsad a füleidet. Vattát? (Nem köszönöm. Gyertyát használok ha muszáj ... de elterelted a gondolataim.) Tsk-tsk és még én vagyok az idióta, amikor pedig te barátom még azt se vagy képes számon tartani ami az agyadban folyik. Rossz ki- (Hagyod, hogy befejezzem a szarkasztikus szándékkal felvetett gondolatmenetemet, amiből valószínűleg semmit nem fogsz tanulni, vagy hagyjalak itt?) Úgy érzem magam mintha megint elsős lennék. Amikor a tanárnő minden alkalommal rácsapott a bal kezemre amikor azzal próbáltam írni. (Csak feltettem egy kérdést, miért kell emiatt felhozni ezeket az emlékeket, amiknek semmi köze hozzá.) Mert fáj a fejem és előjöttek. Nem hívtam őket, de ha már itt vannak, akkor nem fogom elküldeni őket. Azt montad az előző alkalommal, hogy a vendégnek nem mondjuk az arcába, hogy nem kívnatos, maximum finoman sugalljuk neki. Vagy mostmár nem így gondolod? (De ígyvan s örülök, hogy néha az a halom betűtészta értelmes mondatokká áll össze az agylevesedben...) T-that's rude! Miért sértegetsz állandóan? (pf...egyébként,hogy kötöttünk itt ki?) Miért engem kérdezel? Én vagyok az az ember aki kimegy éjszaka a budira és amikor odaér elfelejti, hogy miért jött. (Késő van és még mindig izzadsz, nem akarsz lefeküdni? ) Már csak 10 perc kellett a hidegvizes borogatásnak, hogy átforrósódjon a homlokomon. Jól vagyok. (Ezt te sem hiszed el...) Oké, okoskodj csak, majd meglátod nem fogok hozzád szóli többé. Ez alkalommal tényleg, és nem foglak megsajnálni, amikor könyörögve jössz hozzám panaszkodni, hogy senki sem akar veled barátkozni. (Én nem így emlékszem, múltkor is te voltál az aki hetekig hisztizett.) Az nem ért, csak belement a szemembe egy ... zongora. (Aha biztos..most már tényleg ideje lenned aludni menni.) Pff....rendben. De holnap befejezzük igaz? (Természetesen...) De ígérd meg...kérlek? (Megígérem) Rendben. (Ha megint úgy teszed a kezeid, ismét színeket...khm..ahogy te mondanád dimenziókat fogsz látni.) Nem gond. Legalább nem leszek abban a hitben, hogy ez az egyetlen ami létezik.